Mit tanítsunk? Hogyan tanítsuk? Vita a középiskolás kerettantervekről

Konzultál a minisztérium és a szakszervezetek az új tantervekkel kapcsolatban. Igazgatót és oktatási szakpolitikust is megkérdeztünk.

Szerkesztő: Sebők Tímea, 2025 február 12, 14:31

Konzultációs körutat indított a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége a középiskolai kerettantervekről.

Az érdekvédelmi szervezet közleménye szerint kezdeményezésük keretében a tanárok, az iskolaigazgatók és a tanfelügyelők véleményét kérik ki a témában. A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége a beérkező javaslatokat összesíti és továbbítja az oktatási minisztériumnak.

Tegnap a tanügyminisztérium is elindította konzultációs körútját. Ennek első állomása Bukarest volt, Kolozsváron pénteken szervezik meg a találkozót.

A kerettantervekről szóló közvitáról Birtalan Albert összeállítását a lejátszóra kattintva meghallgathatják, vagy alább szöveges formában elolvashatják.

A kerettantervek módosítási javaslatairól négy egyetemi városban szerveznek közvitát. Az elsőt kedden tartották Bukarestben. A találkozón részt vett a képviselőház tanügyi bizottságának tagja Szabó Ödön, aki a Kolozsvári Rádiónak arról számolt be, hogy a megbeszélést komoly érdeklődés övezte. A parlamenti képviselő szerint a részletkérdések kidolgozása ezután következik, ugyanis egy bukaresti elit iskola tapasztalatai eltérnek más, akár elzártabb települések iskoláiétól. Szabó Ödön szerint a kerettantervbe be kell iktatni még azokat az árnyalatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a módosítások mindenhol alkalmazhatóak legyenek. A képviselő azonban megjegyezte, a bukaresti találkozón nagyobb nyitottságra számított a módosításokat illetően.

Szabó Ödön: „Ha minden egyes struktúrából érkező vagy irányból érkező válasz az az lesz, hogy alakítsunk át dolgokat, de az, ami engem érint, az maradjon érintetlenül, akkor abból nem lesz átalakítás. Ez belengte egy picit, én úgy érzem, a tegnapi beszélgetést. Én teljesen más irányból közelíteném meg. Elkészült egyfajta leírása annak – egyfajta profil – hogy milyen diákot is szeretnénk a tizenkettedik végén. Szerintem egy innovatív elemeket is tartalmazó kerettanterv csökkenti az óraszámokat a meglévőkkel, nagyobb szabadságot ad a diákoknak arra vonatkozóan, hogy eldöntsék, hogy mit is szeretnének tanulni. Megőrzi egyfajta általános műveltségnek a kereteit egész végig, de már a középiskolai felsőbb osztályaiban, 11-12-ben egy nagyon komoly szakosodási irányultságot is lehet elérni, ami azt feltételezi, hogy sokkal könnyebben tud belépni majd az egyetemre, vagy akár a munkaerőpiacra.”

Az új kerettanterv szerint a 9. és 10. osztályokban román nyelvtant is tanulnának a diákok. Szabó Ödön szerint arra is figyelni kell, hogy a kisebbségek igényei szerint csiszolják a módosításokat, például a román nyelv elsajátításának szempontjából.

„Itt még mi szeretnénk egy módosítást, hogy akár csoportbontásban is lehessen oktatni a román nyelvet az osztályon belül, az iskolán belül, stb. stb. segítve azt, hogy aki gyorsabban tud haladni, gyorsabban haladjon, a többieket pedig egy magasabb átlagra tudjuk felhozni. Tehát itt vannak ilyen finomhangolások, amit mi szeretnénk azért elvégezni” – mondta a képviselő.

Az új középiskolai kerettantervben az oktatási miniszter, Daniel David szándékai közé tartozik az, hogy csökkentse a tanórák számát és a tananyag mennyiségét. Vörös Alpár iskolaigazgató szerint a kisebbségi nyelvet beszélő diákok esetében még nem tudni, hogy mekkora változás várható.

Az óraszámcsökkenés tulajdonképpen a tanügyi törvény előírásához igazodna, amit tavalyelőtt fogadott el a parlament, így maximum 34-ről csökkenne az óraszám 30-31-re profiltól függően, vagy évfolyamtól függően ez változhat, de gyakorlatilag kettő-négy órányi óraszám csökkenésre lehet számítani. Amibe egyelőre nem látunk bele, az az, hogy hogyan fognak kinézni a kerettantervek kisebbségi osztályok esetében, mert egyelőre a közvitára csak a többségi nyelvet beszélő diákok számára elkészített tantervek vannak vitára bocsátva.

A kisebbségi diákok esetében azért összetetteb a kérdés, mert az anyanyelv eleve egy tantárggyal többet jelent, és a kisebbségi osztályokban sem lehet nagyobb az óraszám, mint a román nyelven tanulók esetében – részletezte Vörös Alpár iskolaigazgató.

„Ez az opciós választási lehetőségek csökkenéséhez vezet. Ami amúgy is nehezebben megvalósítható abból adódóan, hogy különböző profilosztályok vannak. Mondható az is, hogy a gyerekek humán osztályban ugyanúgy, mint jelenleg tanulják tovább a történelmet, a latin is megjelenjen a megfelelő óraszámban, plusz óraként bejöjjön a biológia, a kémia olyan óraszámban, hogy tudjanak felkészülni orvosira is akár. Ezek az iskoláknak az autonómiáját valahol növeli, és ilyen szempontból jók ezek az elgondolások, amit a minisztérium elgondolt. Van egy-két módosítás, amivel valószínűleg javíthatnak rajta. Humán osztály esetében például öt román óra jelenik meg kötelezően. Lehet, hogy ez a magyar gyermeknek bizonyos értelemben jó, de más értelemben lehet, hogy soknak is mondanánk. Öt román mellé, ha bejön öt magyar óra, akkor az már startból az óráinak az egyharmadát jelentené. Én úgy gondolkoznék, hogy a négy román óra mellett egy latin óra az segíti azt a nyelvi készségnek és alapoknak az elsajátítását, amit fel tud használni egy jogi pályától elkezdve akár jogi pályán, vagy orvosin is” – mondta Vörös Alpár, aki bár az iskolai autonómia növelésével egyetért, úgy látja, a kisebbségi iskolák sajátosságait a tervezett módosítások egyelőre nem veszik kellőképpen figyelembe.

Vörös Alpár: „A mostani kerettantervnek is az egyik fő célkitűzése az, hogy az iskolai autonómiát egy kicsit növelje, a gyerekeknek az opciós lehetőségeit növelje azáltal, hogy több osztályból is alakulhatna egy-egy csoport, aki mondjuk fizikát vagy történelmet vagy földrajzot akar behatóbban tanulmányozni. A baj csak az, hogy ez igazából ott fog működőképes lenni, ahol a párhuzamos osztályok, több is ugyanolyan profilú. A kisebbségi iskoláknak a 99 százalékában az a helyzet, hogy ahány osztály, annyi különböző profil, ezekből összeverbuválni azokat a diákokat, akik akarnak egy bizonyos tantárgyat tanulni, és még ugyanazon a szinten is legyenek gyakorlatilag megvalósíthatatlan. És akkor a gyerek opciós lehetősége ezáltal jelentősen csökken.”

A rádiónknak nyilatkozó képviselő, Szabó Ödön úgy véli, az iskoláktól kreatív, autonóm megoldásokat kívánnak a módosítások által felvetett esetleges problémák.

Szabó Ödön: „Szórvány esetében, ahol egy megyében egy iskolánk van, és azon belül abban az egy iskolában szinte minden szakosodás, akár a szakiskolai osztályokig is minden és jelen van, az egyfajta – hogy úgy mondjam – helyzeti előny is, de bizonyos szempontból egy kreativitást fog – hogy úgy mondjam – kreativitásra is alkalmat kell adjon, hogy hogy oldunk meg más problémákat, amit ez felvet. van és lesz erre lehetőség, akár úgy, hogy az osztályon belül átgondolni dolgokat, vagy kreatívan olyan tantárgyakat kitalálni, amely azért mindenki számára elérhető és mindenkinek pluszt jelenthet. De hogy a gyakorlatban majd hogy lehet ezt kialakítani, ezt minden iskola saját maga döntheti el.”

A tanügyminiszer módosító javaslatai között szerepel az, hogy a reál profilú szakokon kötelező tantárgyként a 9. és a 10. osztályban tanulnák a történelmet. A 11. osztályban a Holokauszt oktatása szerepel a kötelező tantárgyak között, a 12. osztályosok esetén pedig a kommunizmus romániai történelme. A Kolozsvári Rádiónak nyilatkozó iskolaigazgató erőltetettnek látja azt, hogy ezt a két témát külön kiemelné az új tanterv.

„Ez már startból egy eltévesztett megközelítés, hogy egy tantárgyat ennyire kiemelni, mert ez egyértelműen polkai célok mentén történik ezeknek a vitája, de egyértelműen van alapja, Én úgy érzem, és ezt azért történelem szakos kollégák is jórészt így gondolják, hogy kicsit erőltetett egy teljes tanév anyagaként megszabni ezeket” – mondja Vörös Alpár, aki szerint a holokauszt és a kommunizmus történelmének ilyen jellegű kiemelése inkább politikai, mintsem szakmai megalapozottságú. „Voltak olyan kezdeményezések, amelyek tényleg értelmesen úgy közelítették meg a kérdést, hogy igazából mi a célunk a történelemtanítással, és melyek azok a témák, amelyeket kiemelten szeretnénk viszontlátni, azok akkor hol kéne még, milyen osztályban megjelenjenek, és akkor ne egy ilyen megkötöttség legyen a tanügyi törvény részéről, hogy márpedig akkor és ott kell tanítani. Amit nem szakmai alapon gondolt meg valaki egy szakmai grémium részéről, hanem volt egy politikai kezdeményezés, aminek nincsen tanügyi szakmai megalapozottsága” – mondta.

A képviselőház tanügyi bizottságának tagja, Szabó Ödön szerint napjainkban gyakoribbá váltak a nosztalgikus hangok a kommunizmussal kapcsolatban, és az antiszemitizmus is erősödött, továbbá a közösségi médiában számos hamis információ terjed ezekről, a fiataloknak ezért biztosítani kell az elmélyülést a valós történelmi tényekben.

Szabó Ödön: „Most, hogy ezt külön tantárgyként, hogy egy modulként, egy nagyobb modulban külön-külön elemként ezt tanítani, ezek olyan dolgok, amikről lehet vitatkozni, de hogy a totalitarizmus dolgairól őszintén, tudományosan beszélni, ez fontos volna. Én azt gondolom, hogy a kritikai gondolkodás az fontos. Ha nem a jelenlegi történelemoktatást vinnénk, amelyik egy néha túlmitizált és nem egy komparatív történelemszemléletet mutat be, akkor ennek létjogosultsága van.”

A képviselő azt is hozzátette, a történelemoktatással kapcsolatos vitából azt hiányolja, hogy az óraszámokkal kapcsolatban több a megjegyzés, mint arra vonatkozóan, hogy adott témakörben mit kellene oktatni. „Szívesebben beszélnék arról, hogy mi legyen abban az órában, mi kerüljön a diákok elé, mert ha megint nagyon sok anyagot akarunk átadni, és a végén zseniálisan fognak kinézni a tankönyvek, akár digitális tankönyvek, de olyan rohamtempóban fog átrohanni az egész tananyagon a tanár, mert muszáj lesz oktatnia neki ilyen tempóban, és a végén a diák fejében nem áll össze a kép, nem ragad meg semmi, akkor nem sokat értünk el, akkor ugyanott fogunk tartani, mint most” – összegezte.

A kerettantervek módosítási javaslatairól szóló közvitát Kolozsváron pénteken tartják, a tanügyminisztérium szervezésében. A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége is konzultációs körutat indított a középiskolai kerettantervekről. Kolozsváron, Zilahon és Nagybányán ezeket már megtartották, Nagyváradon csütörtökön szervezik a találkozót.