Miről szólhat a 21. század akcióművészete?
Performansz-fesztivált tervez Kolozsváron az Origó Egyesület. Tervük az lenne, hogy minden nyáron, a Magyar Napok keretében akcióművészeti események legyenek a városban, utcákon, tereken.
Az akcióművészet gyökerei a hatvanas évekre nyúlnak vissza, nemcsak Nyugat-Európában, hanem már Romániában is zajlottak performanszok. Hazai magyar művészek körében a leghíresebb az Ann-art fesztivál volt, a Szent Anna-tónál, a nyolcvanas években. Ennek egyik vezéregyénisége Ütő Gusztáv sepsiszentgyörgyi képzőművész volt.
Performanszokkal, ezek mondanivalójával a művészek többnyire politikai, gazdasági, vagy valamilyen társadalmi döntések, jelenségek ellen tiltakoztak, de saját, belső életüknek különböző gondolatait is kivetítették akcióik során. A közönség nem minden esetben értelmezte úgy az eseményt, ahogyan a művész is gondolta, de ideális esetben, a kívülállók számára is valamilyen módon értelmezhető akcióról szól.
A performansz művészete ma már nem annyira népszerű mint egykor, de zajlanak ilyen jellegű akciók, sőt, például Sepsiszentgyörgyön – ahol hagyománya van a performansznak – a közönség is másképp értékeli. Hogyan működhetnek egy ilyen fesztivál Kolozsváron, amelynek közönsége a konzervatívabb művészethez szokott? Erről beszélgettünk Ütő Gusztáv képzőművésszel, augusztusban, amikor a Magyar napok keretében tartott előadást Kolozsváron. Előbb azonban az Origó Egyesület elnökét, Márkos Tündét hallják.
Szuszámi Zsuzsa összeállítása
Szerkesztő: , 2014 október 27, 13:43 / actualizat: 2014 október 28, 17:51