Csodálkozhattak a szegedi paprika termesztők: a C-vitamin
Szent-Györgyi Albert orvos-biokémikust 1937- ben élettani-orvosi Nobel-díjjal jutalmazták a C-vitaminnal foglalkozó kutatásaiért. Ő volt az egyetlen olyan magyar tudós, aki szülőhazájában, Magyarországon kapta meg ezt a rangos kitüntetést.
Szent-Györgyi Albert a Budapesti Tudományegyetem orvostanhallgatójaként vett részt az első világháborúban, majd külföldön folytatta tanulmányait. A Cambridge-i Egyetemen megszerezte második doktorátusát, kémiából, majd az Egyesült Államokban dolgozott. Az 1920-as évek végén ismeretlen anyagot talált a mellékvesében, megállapította összetételét, és előbb „ignose” (nemtudom-mi-cukor) majd „Godnose”-nak (Isten-tudja) névvel illette a vegyületet. Ám, mivel a tudomány nem veszi komolyan az ilyen elnevezéseket, „hexuronsavra” keresztelte az anyagot. Tudta azt is, hogy az emberi szervezetnek szüksége van erre, a molekula hiánya skorbuthoz vezethet, ám csak növények és állatok tudják előállítani. Kérdés maradt azonban, hogy miből lehetne nagy mennyiségben előállítani a vitamint, a mellékvesékből, káposztából, narancsból ugyanis csak grammokat sikerült. Szent-Györgyi Albert külföldi tanulmányútja során szinte minden növényt kipróbált, szerencse, mondhatnánk, hogy, a Szegedi Tudományegyetem professzora lett. Szeged és környéke több mint száz éve híres fűszerpaprika termő vidék, a házak oldalán lógó paprika-füzérek hozzátartoznak a városképhez. Felfedezéséről Szent-Györgyi Albert később így nyilatkozott.
„Este a feleségem paprikát adott vacsorára. Nekem nem volt kedvem megenni, de nem volt elég bátorságom ezt megmondani. Akkor jutott eszembe, hogy én ezt a növényt még sosem próbáltam ki. Azt mondtam a feleségemnek, hogy ezt inkább elviszem a laboratóriumba, ahelyett, hogy megegyem. Még aznap éjjel megtudtam, hogy a paprika a C-vitaminnak egy kincses háza. Pár héttel később másfél kilogramm vitamin volt a kezembe, addig csak ezredgramm mennyiségek voltak.”
Csodálkozhattak a szegedi gazdák, hogy a professzor szekérszámra vásárolja a paprikát! Életrajz kutatói szerint a világraszóló felfedezés kicsit másképpen történt, ám a humoráról híres Nobel-díjas tudós, akinek lakásától pár lépésre volt a laboratóriuma, így vacsora után valóban átsétálhatott munkahelyére, megjegyezte, így lesz egy férj gyávaságából világra szóló felfedezés.
Szent-Györgyi Albert aktív életet élt, lovagolt, vitorlázórepülő vizsgát tett, haladt, úgymond a korral, a városban az elsők között autózott. A szocialista megszállás miatt 1947-ben ő is kivándorlásra kényszerült. Az Amerikai Egyesült Államokban a Massachusetts-i Tengerbiológiai Laboratórium Izomkutató Intézetének igazgatója lett. Házát itt az Atlanti-óceán kis öble választotta el az intézettől, ezért néha, úszva ment dolgozni. A legenda szerint, mikor kis unokáját megkérdezte osztálytársa, hogy a nagyapja miért kapott Nobel-díjat, a gyermek azt válaszolta: „Nem tudom, de lehet, hogy azért mert úszva is el tud jutni a munkahelyére.„
Szerkesztő: bardosmaria, 2015 június 12, 16:50
