Donát 160: Az Ady-titok
Erdélyben turnézott novemberben a budapesti Medve Színház. Két Ady-összeállításukkal egészen Székelyföldig mentek,de az első és az utolsó előadásra Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében került sor, egyébként pedig az unitárius püspökség vendégszeretetét élvezték.
A turnét záró előadásra Juhász Évának is sikerült eljutnia. Akkor készültek azok az interjúk, amelyek révén próbáljuk megfejteni Ady titokzatos szellemi örökségét is, amely, úgy tűnik, egy évszázad elteltével is mind erőteljesebben hat. Magába szédít, spirituális távlatokat villant fel, miközben az olvasó vagy néző – ha már színházról beszélünk – egyfajta beavatáson megy át. Előadás előtt Halmy György rendező magukról s előadásaikról mesélt a közönségnek.
„Hatodik éve csináljuk a Medve Színházat, s tapasztalom, hogy valami olyan közvetlenség van Adyval kapcsolatosan, még ebben a világban is, hogyha látnak valami olyasmit, ami megfogja az ő szívüket-lelküket, akkor szinte egy dobbanás az egész közönség. Minden este más és más, egy kicsit ez rítus-színház is. Nagy örömmel jöttünk el ide, most vagyunk először egy ilyen hosszabb turnén, illetve úgy is, hogy Erdélyben. Első előadásunk a Dankó Pista – az örök Ady rege volt. Nagyon fura ez az Ady-kép, nem nagyon ismerik ezt az oldalát se, ami arról szól, hogy a Dankóval való barátság. Ami nem egyszerűen barátság, annál sokkal több:szellemi együttlét, az igazi magyar nótának, a városi magyar nótának a Cinka Panna előtti utolsó megjelenése, utolsó beemelése a városba. Ez egy olyan történet, amely nincs nagyon reflektorfényben, viszont ott volt az összes lehetőségünk, és ott van az összes magyar nóta, az összes verbunk, és minden, ami ehhez a zenéhez kapcsolódik, Kodállyal és Bartókkal együtt. Ez az egyik előadás. A másik: a Titkok. Azért is hoztam el A Minden-Titkok verseit, hogy elmondjam, hogy az emberi és az isteni titkokról szól a ma esti előadás, mint ahogy ez a kötet is, a Nyugatnak ez a kis kiadványa.’’
Az előadásban felhasznált verseket Balázs Barnabás zenésítette meg, hegedűn játszott Takács Rita, a két főszereplő pedig Csiszár Katalin és Tén Róbert. A cigány származású fiatal zeneszerző nem volt jelen az előadáson, Halmy Györgytől tudtuk meg távollétének okát.
„Huszonegyéves a zeneszerző, jelen pillanatban Japánban, illetve Németországban muzsikál. Nem ismert gyakorlatilag egy Ady-verset sem. Hegedű szakra jár, azt mondta, adjam oda neki, megcsinál belőle, amennyit megcsinál, s ha tetszik, tetszik, s ha nem, nem. Hallják. Ennyit arról, hogy ma a gyerekek az igaz szót és a titkokat hogy értelmezik.’’
A Medve Színház társulatának tagjai az előadást követően helyet foglaltak a közönséggel szemközt, s szívesen válaszoltak a kérdésekre, észrevételekre. Igaz, sokáig inkább csak érzéseikről, a szavakkal igazából le sem írható hangulatokról, a szinte tapintható feszültségről vallottak a nézők. Mintha kicsit mindannyian valamiféle hipnotikus álomból tértünk volna lassan magunkhoz.
Ady különleges, szinte misztikus képessége, ahogy rá tudott hangolódni saját női oldalára, lenyűgözött mindenkit, akárcsak e sokarcúsággal érzékenyen együttrezdülő Csiszár Katalin produkciója. Halmy György rendezőt, majd a fiatal színésznőt hallják.
És most a szemtől szemben készült interjúkból következik válogatás.
A Medve Színház rendezője a filmes szakmában is komoly tekintélynek örvend, ismeretterjesztő sorozatok, dokumentumfilmek fémjelzik nevét /Ősök ösvényén, Sivatagi nemzedék, Isten tenyerén, vagy a szellemi mentoráról, Schmidt Éváról készített filmek./
Persze munkássága ennél jóval terjedelmesebb. És valahogy mindent átitat a megfejtésre váró titok misztériuma.
Ahogy maga Halmy fogalmaz:
„A titok megfog,nem enged tovább, egyszer csak észreveszed, beléd költözött. Viszed a hátadon, elkerül a melledre, válladra, egyszer csak felismered, ismerősöddé, barátoddá fogadod, pedig kapcsolatotok elején még emlékszel, hogy idegenkedtél tőle. Próbálod élni az életedet, mintha mi sem történt volna. Élet éled, titok fakad, minden nap köszönsz neki, barátjává fogad, te is elfogadod, egy idő után te leszel maga a titok. Aki utazott a túlsó világba, tudja, miről beszélek. A filmezés titok és utazás.”
No és a színház? És az Ady-titok?
Ady költészetének különleges erejére már kortársai is ráéreztek, és fejet hajtottak előtte. 1934-35-ben, másfél évtizeddel a költő halála után született egy manifesztum, amit a korabeli irodalom és kultúra száz meghatározó személyisége írt alá.Továbbra is Halmy Györgyöt, a budapesti Medve Színház társulatvezetőjét, rendezőjét, hallják.
A társulat gyakran lép fel Budapesten, a Fészek klubban, akinek módja van rá, feltétlenül nézze meg őket.
Szerkesztő: juhaszeva, 2016 január 27, 19:28 / actualizat: 2016 február 1, 18:59