Kampánynóta
A Rolling Stones beintett Donald Trumpnak: a republikánus elnökjelölt ezentúl nem használhatja választási hadjárata hangulati elemeként az együttes dalait. A politikus stábja még csak nem is reagált érdemben a tiltásra, és bizonyára kerül annyi pénz a kasszában, hogy valaki áthangszerelje a nótákat, ha koherens üzenetet akarnak továbbítani a már bevált csomagolásban. Szerzői jogokon és Újperencián túl, a hír arról is szól, meddig és hogyan lehet meglovagolni egy hangulatot, „kölcsönkérni” úgymond alkotások varázsát a másik bűvölet, a hatalom szférája megerősítésére.
A fizetett udvari lantosok idején egyértelmű volt a képlet: szolgáltatták a zenét és szöveget, cserébe szállást, védelmet és a pályán maradás lehetőségét kapták. Volt rá eset, hogy remekművek születtek megrendelésre, és a művelődéstörténet számtalan példát testált ránk nagyvonalú mecénásokról, kiknek dobhártyája a harmóniát nem csak kívánta, de busásan meg is fizettek érte.
A hónap, melybe alighogy beléptünk, zajos-zenés periódus lesz minálunk is, a koncertnaptárak tutira betáblázva, jó ez most a menő csapatoknak. Anyagilag mindenképp. Hogy társítani fogják a nevüket egy bizonyos párt, vagy jelölt arcával-nevével, ott talán még nem tartunk, vagyishát nem tartanak ők, a zenészek. Amennyiben profik, lenyomják a bulit, megkapják a gázsit és minden alkalommal igyekeznek a legjobbat kihozni magukból meg a közönségből.
Odaát Donald Trump tovább fog menetelni a Fehér Ház felé, még ha nem is Stones ritmusokra, a Guruló Kövek zenei aláfestése mit sem változtat azon, hogy a kocka az ő szempontjából el van vetve.
Rostás-Péter István
Szerkesztő: fulopnoemi, 2016 május 6, 16:06 / actualizat: 2016 május 11, 12:20
