A vidéki közigazgatás jövője: a szuperközség
Úgynevezett szuperközségek, közigazgatási fejlesztési pólusok létrehozására készített rendelettervezetet a kormány. A lényeg, hogy a kiszemelt községekbe több pénzt utalnak, mint a többiekbe.
Ahhoz, hogy egy település ilyenné minősüljön, legalább 2.000 lakosa kell, hogy legyen. Szükséges továbbá a lakosság számának emelkedő tendenciája, illetve a közúti, vasúti elérhetőség, a közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magas száma. Arad megyében három ilyen községet jelöltek ki, mindegyik román vidéken található. Ezek Bél, Honctő, Soborsin. A feltételeknek megfelelne Nagyszintye vagy Vinga is, viszont ezek magyar többségű falvak.
Háromszéken két szuperközség lenne, mindkettő Sepsiszentgyörgy vonzáskörzetéhez tartozik. Ezek Sepsibodok és Uzon. Hargita megyében négy fejlesztési pólus: Gyergyóholló, Korond, Parajd és Zetelaka szerepel az új tervezetben. Maros megyében öt község pályázhat az új státusra: Mezőbánd, Mezőcsávás, Görgényszentimre, Déda és Ratosnya. Kolozs megyében is öt ilyen szuperközség lesz: Egeres, Belis, Jára, Csucsa és Mócs. Bihar megyében Bratca, Dobreşti, Berettyószéplak, Telegd, Tinca és Vadul Crişului lehet ilyen szuperközség.
Részletek itt: http://www.mdrap.ro/userfiles/consultari_interministeriale/12_08_2016/anexa3.pdf
A készülő jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a megfogyatkozott népességű községek önkormányzatai beolvasztásukat kérjék a nagyobb településekbe. Azok a községek, amelyek 2025 végéig nem érnek el bizonyos paramétereket, kötelező módon egyesülnek valamelyik nagyobb, szomszédos településsel.
A tervezet a helyi közigazgatás átstrukturálását célzó elképzelés része, hiszen a romániai vidéki közigazgatás anyagi szempontból nem fenntartható – tudtuk meg dr. Balogh Mártontól, a vidékfejlesztési tervek gyakorlatba ültetését szorgalmazó Civitas Alapítvány kolozsvári vezetőjétől:
Szerkesztő: Németh Attila
Szerkesztő: fulopnoemi, 2016 augusztus 30, 16:48 / actualizat: 2016 augusztus 31, 19:40