Négyszáz éves hagyományt tart életben a vargyasi Sütő család
A mai világ préselt lemezből készült bútorai között kivételes pillanat, amikor valakinek az otthonában – esetleg nyaralójában – hagyományos bútorok vannak. Igaz, parasztházakban gyakrabban találunk festett ládákat, vendégváró padokat, saroktékát vagy falitékát – amelyről a hétvégén tanultam meg, hogy egy fali rekeszben a mai hűtőszekrény elődjeként funkcionált.
Sütő István háromgyermekes édesapa Vargyason, Erdővidéken. Megvan vagy 30 éves, ahogy láttam. Három fia van – meg egy mintegy 400 évre visszanyúló családfája, amelyet annak idején Kós Károly rajzolt meg, és könyvben is megírta történetüket. Ennek egy rövid változatát mesélte el nekünk a hétvégén az ifjú bútorfestő mester.
1568-ban Sütő János és József ács és asztalos Fiatfalváról, Székelykeresztúr mellől Vargyasra érkeznek, hogy a Dániel kastély építésében részt vegyenek, majd megtelepednek a faluban, és mesterségüket tizenöt nemzedéken át apáról fiúra örökítik. Az utódok nem csak a szakmai tudást, de a tárgyi emlékeket is őrzik, például azt az 1680-ból származó festéktörő követ, amellyel a színes ásványokat porították.
A festékek ma is az eredeti családi recept szerint készülnek, és ugyancsak hagyományosak a minták, amelyek felhasználásával minden esetben egyedi bútordarabok készülnek. A bútorfestés művészetének különlegessége ugyanis abban áll, hogy a kötött motívumok ellenére is nagy teret enged a kreativitásnak.
A színek használata, a felületek felosztása, az egyes motívumok sajátosságai alapján nem csak a családot azonosítja be, de még a családtagok munkáit is megkülönböztetheti egymástól az avatott szemlélő. A vidék leggyakoribb, jellemző motívuma a tulipán, amely például a közeli szász falvak bútorairól hiányzik. Persze nem mindegy az sem, mire kerül a minta: Sütő István a bútorokat is maga készíti, a család hagyományos módszereivel.
A megfelelő körülmények között tárolt, vagyis nedvességtől és rovaroktól óvott bútor festése „míg a világ s még két nap” megmarad – ígéri Sütő István, aki kétszáz éves, restaurálásra sem szoruló bútorokat is mutat a Vargyasra látogatóknak. „Van, aki azt mondja, hogy több mint négyszáz év alatt a génjeinkben van a mesterség. Ennek van alapja, mert a legkisebb fiam alig egy éves, de úgy örvend, ha megfogja az ecsetet” – teszi hozzá.
Sütő István vargyasi bútorfestőt önök is megtalálják az unitárius templom szomszédságában, illetve interneten, a festettbutor.com oldalon.
Szerkesztő: Rácz Éva
Fotók: festettbutor.com
Szerkesztő: fulopnoemi, 2016 szeptember 28, 13:55