A középkor diplomáciája, avagy nincs új a nap alatt. Beszélgetés dr. Nagy Balázs budapesti történésszel
Dr.Nagy Balázs a Budapesti Eötvös Loránd Egyetem történészprofeszora is vendége volt a novemberben megtartott Kolozsvár 7oo éve királyi város elnevezésű konferenciának. A jeles személyiség Városok-rezidenciák-csúcstalálkozók:Középkori magyar városok, mint uralkodói találkozók helyszínei címmel tartott értekezést.
Az előadás a középkori magyar városoknak az uralkodói találkozók
alakulásában betöltött szerepét vizsgálja. Bár az uralkodói találkozók nem tartoztak a
középkori diplomácia legfontosabb csatornái közé, de már a 12. századtól vannak adataink arra,
hogy külföldi uralkodók Magyarországon átutazva találkoztak a
magyar királlyal. A korai csúcstalálkozók esetében többnyire a keresztes
hadjáratokra vonuló külföldi uralkodók voltak a magyar királyok partnerei a
találkozók során. Bár a találkozók lefolyásáról nem sok adat maradt fenn, ezekre
jellemzően Esztergomban, vagy a medium regni valamely más pontján került sor.
Az Anjou uralkodók alatt az ország központi régiójának más települései kerültek
előtérbe. Bár I. Károlynak a temesvári tartózkodásához kötődő ilyen találkozójáról
nincs tudomásunk, de Visegrád uralkodói rezidenciává való válását követően
számos találkozónak is a helyszíne volt, a legismertebb 1335-ös királytalálkozó
mellett I. Károly több más alkalommal is fogadott itt külföldi uralkodókat. Buda már
1353-től, tehát jóval az állandó uralkodói rezidenciává válása előtt helyszíne lehetett
csúcstalálkozóknak. Ez a város kétszer is vendégül látott bizánci császárokat, először
1366-ban V. Palaiologosz Jánost, majd 1424-ben, már Zsigmond uralkodása alatt VIII.
János császárt. Zsigmond részben a családi kapcsolatai, részben pedig a német, majd
a cseh trón, végül pedig a császári méltóság megszerzése révén is számos uralkodói
találkozón vett részt, több nagyszabású találkozót tartott Budán is. Ismeretes, hogy a
külföldi uralkodók Zsigmond korában Buda mellett felkeresték Visegrádot, vagy
Budaszentlőrincet is. Az 1412-ben és 1424-ben tartott csúcstalálkozóknak több
külföldi uralkodó és méltóság is vendége volt.
Az előadás a találkozók politikatörténeti aspektusai mellett igyekszik
összegyűjteni az eseményeknek a várostörténeti vonatkozásait, kitérni a találkozók
rituális, valamit a logisztikai elemeire is.
Dr. Nagy Balázst dolgozatának témája mellett arról is faggattuk, hogy mennyire foglalkoztatja a korszak erdélyi történelme, illetve milyen kapcsolatban áll Kolozsvárral és Erdélyel?
Riporter: László Tibor
Szerkesztő: laszlot, 2017 január 2, 18:39 / actualizat: 2017 június 7, 9:34