Címlap » Vezető » Főoldal » Jólétünk esete a piacgazdasággal

Jólétünk esete a piacgazdasággal

Itt van-e végre a paradicsom? Románia európai felzárkózásának esélyei – címmel tartott előadást hétfőn este a kolozsvári BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodás-tudományi Karán dr. Bokros Lajos közgazdász professzor, Magyarország volt pénzügyminisztere, majd a Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős igazgatója, illetve a Közép-Európai Egyetem vezérigazgatója.

De mit is jelent számunkra a (gazdasági) paradicsom és mennyiben lesz, lehet még azonos a majdani Európai Unió azzal a közösséggel, amelybe annyira vágytunk a rendszerváltás után? Erről beszélgettünk előadásának másnapján Bokros Lajossal.

Anyám, (m)ilyen lovat akartam – avagy a szociális piacgazdaság

„Ma is az a feladat, hogy egyrészt minél inkább erőteljes, hatékony, versenyképes kapitalista piacgazdaságot alakítsunk ki, amelynek természetesen megvan az az árnyoldala, hogy naponta újratermeli a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeket és akkor a kérdés az, hogy ezeknek milyen mértékben van szükség a tompítására. Vagy szélesebb értelemben nem csak a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek, hanem általában az esélyegyenlőtlenségek tompítására. Ami fölveti azt a kérdést, hogy milyen mértékű állami beavatkozásra van szükség…”

Hát én immár mit válasszak?! – az állam dilemmái

Gazdasági hatékonyság vagy szociális gondoskodás? Versenyképesség vagy társadalmi szolidaritás? A mindenkori kormánynak soha nincs könnyű dolga.

„Az Európai Uniót én nem csak azért szoktam ünnepelni, mert a béke legfontosabb biztosítéka Európában, hanem azért is, mert itt rá van kényszerülve 28 – sajnos hamarosan csak 27 – kormány arra, hogy a gazdasági-társadalmi élet minden területén valahogy ezeknek az országoknak az eltérő érdekeit civilizált érdekegyeztető mechanizmuson keresztül összehangolják. Ez az összehangolás nem fájdalommentes, de sokkal jobb, mint a hulljon a férgese jellegű, tisztán piaci szabadság alapján történő megoldás, mert ITT bizony lehet olyan társadalmi, szociális szempontokat is érvényesíteni, amelyek lehetővé teszik, hogy kifogjuk a szelet a populista-nacionalista ellenzék vitorlájából”

A kormány persze választhatja a populista utat is, hiszen rövid távon az adakozás mindig tetszetősebb, mint a megfontoltság, netalán éppen a megszorítások.

Akiknek összejött – a posztszocialista tábor „bezzeg országai”

„Vannak ilyen országok, ezek a balti államok. Igaz, hogy a három kis balti ország összesen alig hétmillió lakossal rendelkezik, tehát jóval kisebb még Magyarországnál is, nemhogy Romániánál, de nagyon lényeges, hogy ezekben az országokban – a három kis balti államban – stabilan hisz a társadalom abban, hogy az átmenet sikeres volt! Stabilan hisz a kapitalista piacgazdaságban, a demokráciában, stabilan hisz a liberális államban és nagyon fontos, hogy nincs olyan ellenzék – érdemben – amelyik ennek a felszámolására törekedne.”

Románia és a kétsebességes Európa – gazdaság és politika feladványai

„Románia rendelkezik nagyon sok előnnyel és természetesen – nem tagadom – hogy nagyon sok hátránnyal […] Hogy vajon egy emberöltő alatt – 20, 25, 30 éven belül – fölzárkózunk-e mondjuk életszínvonalban, bérekben a nyugat-európai országok mai színvonalára, az első sorban rajtunk múlik…Ez jó hír! Mert ez azt jelenti, hogy érdemes tenni érte, és nem várni a jószerencsét, hátradőlve és malmozva közben…”

No és a külpolitika? Ellensúlyozhatja-e -legalább részben – gazdasági gyengeségeinket a Visegrádi csoport „farfekvésénél” lényegesen integráció pártibb fellépésünk?

Bokros Lajos

„Nem lehet – ugye – egyszerre megenni a tortát és még az asztalon nézegetni – ahogy mondja az angol közmondás. El kell dönteni, hogy mi a nemzeti érdek. Szerintem a kelet-európai országoknak, közép-európai országoknak alapvető nemzeti érdeke az Európai Unióba való minél mélyebb beintegrálódás.”