Sajtóklub: A jót hamar megszokjuk? – a boldogság pszichológiája
Egy alapvetően boldogtalan társadalomban, ahol szinte mindenki elégedetlen, kevésbé tűnik fel, hogy mi magunk is rosszul érezzük magunkat.
„Érdekes módon megfigyelhető, a történelem folyamán is, és most is, ha a különböző régiókat összehasonlítjuk egymással, hogy minél magasabb a civilizáció fejlettségi szintje, minél nagyobb a gazdasági jólét, annál elégedetlenebbek az emberek. Minél több kényelemben részesülnek, annál elégedetlenebbek, amikor valami nem tökéletesen olyan, mint szeretnék. A jót nagyon hamar megszokjuk. A rosszat is megszokjuk, de sokkal lassabban, nehezebben.” (Vargha Jenő-László)
Egyáltalán, mi a boldogság? A sajtóban néha egymásnak ellentmondó boldogság-toplisták jelennek meg, a ránk zúdított adatokat nem helyezik kontextusba, nem tárják fel az összefüggéseket. Merthogy két nagyszabású, globális, (szinte) az egész világra kiterjedő felmérésről van szó, s ezek mellett kisebb hatósugarú és nemzeti, országos kutatásokra is sor kerül.
Tulajdonképpen mit mér – és hogyan – a Boldog Bolygó Index (Happy Planet Index) és mit a Globális Boldogságjelentés (World Happiness Report)? Miért vagyunk mi, kelet európaiak, és különösen mi magyarok annyira elégedetlenek az életünkkel?
Hogy mi a dánok és norvégok elégedettségének „titka”, az világos, na de mitől sokkal boldogabbak nálunk a dél-amerikai országok vagy akár Kuwait, Nicaragua és Üzbegisztán lakói?
Erről is beszélgettem a Sajtóklubban Vargha Jenő-László pszichológussal, pszichoterapeutával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatójával. A lejátszóra kattintva a műsor rövidített változatát hallgathatják meg.
Szerkesztő-házigazda: Mihály István
Szerkesztő: mihaly.istvan, 2017 november 14, 13:39 / actualizat: 2020 július 21, 19:18