Az erdélyi magyarság elmúlt 100 éve és amit tudnunk kell ezzel kapcsolatban
Aki ismeri az elmúlt száz évet, csak az tudja megtervezni a következő százat.
Május 7-én és 8-án Az erdélyi magyarság 100 éve elnevezéssel, két napos tudományos ülésszakra került sor Kolozsváron. Az első negyedszázad címmel lezajlott tudományos seregszemlén magyarországi és romániai magyar történészek az 1918-1945 közötti időszakot mutatták be saját kutatásaik alapján.
Az előadássorozat a nagyváradi Szacsvay Akadémia kezdeményezésére az RMDSZ Országos Ügyvezető Elnöksége és az Erdélyi Múzeum-Egyesület társszervezésében jött létre. Célja, hogy magyarországi és erdélyi történészek, kutatók bevonásával, tudományos igénnyel mutassa be az erdélyi magyarság elmúlt száz évét az érdeklődők számára. A munkálatok végeztével kértük mikrofon elé Benkő Levente történészt, újságírót, a rendezvény társszervezőjét és házigazdáját, arra kérvén őt, hogy értékelje a rendezvényt.
A neves magyarországi történész a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem docense Ablonczy Balázs a második bécsi döntést és annak előzményeit valamint diplomáciai folyamatait helyezvén előtérbe. A hallgatóság számos olyan fontos adat birtokába juthatott az előadásnak köszönhetően amelyek a nagyközönség számára eddig kevésbé ismertek voltak az észak Erdélyt rövid időre Magyarországhoz visszacsatoló politikai döntéssel kapcsolatban.
Fodor János történész a BBTE egyetemi tanársegéde A beilleszkedés dilemmái az impériumváltást követő első években címmel tartott előadást.
A neves magyarországi történész, akadémikus Romsics Ignác ezúttal a román-magyar határ a párizsi békekonferencián történt megvonásának körülményeit ecsetelte előadásában. Ezt követően kértük mikrofon elé a közismert tudóst.
Riporter: László Tibor
Szerkesztő: laszlot, 2018 május 27, 09:04 / actualizat: 2020 július 3, 13:21