Birtokba vették a nagyváradi püspöki palotát
Történelmi pillanat: a Körösvidéki Múzeum teljesen kiköltözött, így a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség ténylegesen birtokba vehette a 70 évvel ezelőtt államosított barokk palotát, melynek kulcsát Pásztor Sándor, Bihar Megye Tanácsának RMDSZ-es elnöke ünnepélyesen átadta Böcskei László megyéspüspöknek.
Egyháztörténeti és egyben történelmi jelentőségű fordulóponthoz érkezett a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség: az egyházi főhatóság központi épületét hetven év után vehette ismét birtokba. 1948-ban a szocialista állam lefoglalta az ország és Keletközép-Európa egyik legjelentősebb barokk épületét, a nagyváradi püspöki palotát, kereken ötven esztendővel ezelőtt meg is fosztották tulajdonától az egyházat, majd 1971-ben nyitották meg benne a Körösvidéki Múzeumot. Az egyház Tempfli József megyéspüspök idejében, 1996-ban kezdte meg a visszaszolgáltatási eljárást, és nyolc évbe telt, hogy vissza is kapja az ingatlan tulajdonjogát: a Román Legfelsőbb Bíróság 2004 júliusában mondta ki az egyház számára kedvező jogerős ítéletet. Ekkor a múzeum ötéves haladékot kapott az egyháztól, hogy találjon másik székhelyet és költözzön ki a palotából, ám erre közel tizenöt évet kellett várni.
A csütörtökön megtartott hivatalos palotaátadás alkalmából szervezett ünnepségen Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke hangsúlyozta: miután a Szövetség átvette a múzeum intézményét is fenntartó megyei önkormányzat vezetését, prioritásként kezelték a múzeum, illetve a barokk palota ügyét. Felelevenítendő, hogy a közgyűjtemény tervezett új székhelyének, a Rulikowski úti egykori Magyar Királyi Hadapródiskola épületének felújítása évekkel korábban megrekedt, ezért fontos volt a hatalmas ingatlan modernizációját befejezni, alkalmassá tenni a múzeum és a mintegy 400 ezer kiállítási tárgy befogadására. Pásztor Sándor tudatta, két esztendővel ezelőtt mintegy tízmillió euróra volt szükség a múzeum új épületének befejezésére. A szükséges pénz négyötödét, mintegy 8,2 millió eurót sikerült pályázatok útján elnyerniük, a különbözetet a megyei önkormányzat a saját költségvetéséből fedezi a munkálatok mihamarabbi elvégzése érdekében.
A megyei tanácselnök ugyanakkor hangsúlyozta, az egyház számára is fontos pillanat a barokk palota tényleges birtokba vétele, hiszen a már megkezdődött teljes felújítás is nagyobb ütemben, zavartalanul folyhat. Pásztor Sándor kiemelte még, hogy bár a múzeum kiköltözött a püspöki palotából, az intézményes együttműködés nem szakad meg, mert mind a közgyűjtemény vezetőségének, mind a püspökségnek célja nagyváradi és Bihar megyei szinten az egyházi-közéleti és kulturális szerepvállalás, valamint ennek érdekében a további együttműködés.
Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök az őszinteség hangján szólva elmondta, először nem örvendett a palotaátadás okán szervezett ünnepség gondolatának, de aztán ő maga állt kezdeményezés élére, mert megítélése szerint püspöki palota tényleges visszavételének pillanata nem merülhet a feledés homályába. A megyéspüspök megemlékezett elődjéről, néhai Tempfli József püspök atyáról is, aki elkezdte és végigvitte a palota visszaszerzését.
A megyéspüspök ugyanakkor a „normalitás” jelzővel illette azt a folyamatot, amelynek végére sikerült békés hangvétellel a kiútkeresést előtérbe helyezni, és meg is találni azokat a forrásokat és egyéb megoldásokat, amelyek lehetőséget teremtettek a közgyűjtemény elköltöztetésére és a püspöki palota felszabadítására. „Ha engem megtisztelsz, az őseimet is tiszteled” – mondta a nagyapja mondását idézve Böcskei László, aki hangsúlyozta, egy fejlődő társadalom erkölcsi pillérei az elfogadás és a megértés kell legyenek.
A Keletközép-Európa egyik legjelentősebb barokk komplexumának (a székesegyház és a Kanonok sor mellett) részét képező püspöki palota felújítása egyébként tavaly év végén megkezdődött. A felújítás és restaurálás költségeit a magyar kormány finanszírozza, mintegy kétmilliárd forintot szán a palota tejes rendbetételére. Böcskei László megyéspüspök a csütörtöki ünnepségen elmondta, hogy egy határon átnyúló pályázat keretében megkezdődik a többhektáros palotakert újjáépítése is.
A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség szándéka, hogy a közösség hasznára fordítsák az egyházmegye közel ezer éves múltjának máig fennmaradt, talán legszebb örökségét, amely az európai barokk egyik legavatottabb építészének, a budai királyi palotát is megálmodó bécsi császári építész, Franz Anton Hillebrandt munkája, aki Patachich Ádám püspök megbízásából 1762-ben látott a monumentális mű kivitelezéséhez, amit 1776-ban fejezett be. Az egyházmegye az építtető eredeti szándékát követi, amikor újra a közművelődés és a közösség szolgálatába állítja Nagyvárad épített örökségének e gyöngyszemét – hangsúlyozta Böcskei László.
Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója köszönetet mondott a püspökségnek a közel másfél évtizedes türelemért, amíg a kiköltözés tartott, továbbá azért az összesen 47 esztendőért, amíg a palota otthonául szolgált az ország egyik legjelentősebb múzeumának, melyben ő maga 43 éven át dolgozott. Az igazgató szintén megköszönte a megyei önkormányzatnak, hogy rendbe tétette a múzeum új székhelyét és további befektetéseket eszközöl a közgyűjtemény székhelyének berendezésére, illetve a volt magyar királyi hadapródiskola környezetének teljes rendbetételére.
A barokk palota kulcsát Pásztor Sándor megyei tanácselnök, Cseke Attila szenátor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Szabó Ödön parlamenti képviselő, megyei ügyvezető elnök társaságában adta át Böcskei László megyéspüspöknek, aki a jelenleg zajló palota-felújítás projektmenedzserének, Matuz Zsoltnak adta tovább.
Fotók: Csikos Rolland
Szerkesztő: gergelyzsuzsa, 2018 szeptember 7, 16:52
