„Gyalog galopp” – de nem a filmvígjáték
Pengő Zoltán újságíró ősszel nyakába veszi a világot és Kőrösi Csoma Sándor nyomán elindul Tibetbe.
A székely nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója 200 évvel ezelőtt kerekedett fel felkutatni a magyarok őshazáját ezáltal bebizonyítva, hogy népünk nem finnugor gyökerű, hanem a hunokkal rokon és a mai Nyugat-Kínában élő ujguroktól ered. Kőrösi húsz nyelven beszélt, tanárként és kutatóként is elismert volt, gyalog bejárta a Himaláját és a legzordabb körülmények közt élt és dolgozott. Pengő Zoltán jó pár éve álmodozik, tervezgeti 7000 kilométeres útját, de ő a négy évig utazó Kőrösitől eltérően, kilenc hónapig számít gyalogolni Tibetig. Nem kétséges, egy idézőjeles őrülttel van dolgunk, ismerkedjünk meg vele.
„Nagyon régóta izgat ez a gondolat, csak még nem éreztem magamban elég bátorságot hozzá. Mostanra untam meg az életnek azt a keretét, amelyben mozgok, ennek radikálisan véget akarok vetni. Addig kell az úttal megpróbálkoznom, amíg nem vagyok túl öreg hozzá. Ez egy olyan jellegű igénybevétel, amire nem tudom, hogy hogyan lehetne felkészülni. A napi 30-35 kilométer egyébként nem emberfeletti táv. Nem én vagyok a világ legpuhányabb embere… Többen mondták, hogy velem tartanának, legalábbis egy-egy szakaszon. Ez egyrészt jó lenne, mert nem lennék egyedül, másrészt lehet, hogy egy plusz nehézség máshoz alkalmazkodni.”
Zoltán nemcsak azért lépett a magyar és román sajtó nyilvánossága elé, hogy támogatókat szerezzen útjához – illetve, hogy ne gondolhassa meg magát, ha már elkiabálta tervét –, hanem azért is, hogy a román közvélemény figyelmét is felhívja a magyar tudósra, merthogy honfitársaink zöme nem is hallott Kőrösi Csoma Sándorról.
Szerkesztő: Csatári Melinda
Szerkesztő: csatari.melinda, 2019 május 3, 16:03