Gyertyagyújtással emlékeznek világszerte az örmény népirtás áldozataira
1915. április 24. éjjelén az oszmán kormány kivégeztetett körülbelül kétszázötven örmény értelmiségit.
Ezt a dátumot tekintik az örmény genocídium kezdetének. Egy korábbi, 2020-as összeállításunkkal emlékezünk!
Gyertyát gyújtanak az ablakban az örmény genocídium áldozatainak emlékére április 24-én. Idén minden országban elmaradnak a felvonulások. Az örmények az online térben és jelképes gyertyagyújtással emlékeznek a 105 évvel ezelőtti népirtásra.
A népirtásnak az örmények szerint másfél millió áldozata volt – a törökök szerint két-háromszázezer. A genocídiumot a világ kevesebb mint 30 országa ismeri el. Török részről egy néhány évvel ezelőtt az „1915-ben meggyilkolt örmények unokáinak” nyilvánítottak részvétet.
Örményországban április 24-én évről-évre emberek ezrei keresik fel a genocídium emlékművét és helyeznek el virágokat az örökmécses körül. Ez idén nem lehetséges. Az örmények nagy többsége, mintegy 80 százaléka diaszpórában él, de idén más országokban is elmarad az emlékező-felvonulás.
Egy népszerű kezdeményezés szerint április 23-tól 25-ig megváltoztatják a Facebook- és az Instagram-profilképeket, a népirtással kapcsolatos képkereteket használnak. Ezenkívül április 24-én este 8 órakor gyertyát gyújtanak az ablakban, erkélyen az áldozatok emlékére.
Dájbukát László szamosújvári származású erdélyi örmény, aki már tíz éve Örményországban él. A Kolozsvári Rádiónak nyilatkozott:
Nekünk az fáj a legjobban hogy világ nagy része nem ismerte el – huszonvalahány ország ismerte csak eddig el hivatalosan. A legeslegfontosabbnak tényleg azt tartjuk, hogy elismerje a világ ezt a genocídiumot, mivelhogy mai napig nem hevertük ki. Örményországban alig találsz olyan valakit aki valakijét ne vesztette volna el a genocídiumban, nagyapját, dédszülejét.
Az 1915. április 24-én kezdődött örmény genocídium máig megosztja a világot, csupán 29 állam tartja népirtásnak. A Török Köztársaság hivatalos álláspontja szerint az örmények áttelepítésekor bekövetkezett haláleseteket nem lehet népirtásnak nevezni. Orhan Pamuk Nobel-díjas török regényírót büntetőjogi eljárásnak vetették alá, miután egy interjúban azt állította, hogy egymillió örményt öltek meg. Az örmény nemzetiségű újságírót, Hrant Dinket háromszor fogták perbe a törökség rossz hírbe hozásáért, mert bírálta a török államot az örmény genocídium tagadása miatt. 2007-ben egy török nacionalista agyonlőtte, az ügy azóta is tisztázatlan.
Mi történt a népirtáskor? Nagyon röviden: az Oszmán Birodalom belépett az első világháborúba, és katasztrófával végződő hadjáratot indított az oroszok ellen. A tragédiáért az örményeket hibáztatták, mert az oroszok pártjára álltak. 1915. április 24. éjjelén az oszmán kormány kivégeztetett körülbelül kétszázötven örmény értelmiségit. Ezt a dátumot tekintik a genocídium kezdetének.
Később összegyűjtötték az örményeket, hogy új otthonba költöztessék őket, ami valójában a szíriai és iraki sivatag koncentrációs táborait jelentette. Sokakat már az összefogdosásnál lelőttek, legtöbben az út során vesztették életüket. Sokan a koncentrációs táborokban haltak meg.
Hogyan él a genocídium az örmények emlékezetében? Dájbukát László szerint az erdélyiek például másképp látják, hiszen a népirtás idején már itt éltek.
Kevesebbet tudnak az örmény genocídiumról, mivel hogy a genocídium idején ők már több mint kétszáz éve Erdélyben éltek és a 19. század végére már szinte teljesen magyar ajkúvá váltak, és meg is szakadt az anyaországi örménységgel való kapcsolatuk. Ezért ők nagyjából csak annyira érintettek, hogy néhány család a genocídium után Erdélyben telepedett le, akinek sikerült elmenekülni.
Dájbukát László szerint április 24-én este a világ minden pontján fognak gyertyát gyújtani, mivel a világon mindenhol vannak örmények.
Riporter: Szilágyi Szabolcs
Szerkesztő: kristalybea, 2021 április 24, 10:55 / actualizat: 2021 április 25, 12:21