Csodadobozaink tegnap és ma – fókuszban a Marosvásárhelyi Rádió és a Magyar Adás
Az EMKE-díjak apropóján a magyar nyelvű televíziózás, rádiózás múltjáról, jelenéről beszélgettünk Mosoni Emőkével és Szász Attilával.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) sokáig nem díjazta rendszeresen az audiovizuális médiát, többnyire az írott sajtóra összpontosított. Mára ez megváltozott. Idén a 62 éves Marosvásárhelyi Rádió Janovics Jenő-díjat kapott, a tavaly 50. születésnapját ünneplő Román Televízió bukaresti magyar nyelvű adása, a Magyar Adás pedig díszoklevelet.
Persze voltak azért kivételek az évek során, már ami az audiovizuális médiára való odafigyelést illeti: 1992-ben, a Kolozsvári Rádió munkaközössége mellett a Román Televízió magyar adásának Ébresztő című műsora is Janovics Jenő-díjban részesült, és az évek során rádiós, televíziós újságírókat is elismerésben részesítettek. A mostani kitüntetések ihlették, hogy újra beszédbe elegyedjünk kollégáinkkal.
Szász Attila átveszi az EMKE-díjat 2020 novemberében. Fotó: Kiss Gábor
1958. március 2-án a csodadobozból ezt lehetett hallani: „Itt Marosvásárhely, Románia”. A Rádió székhelye már akkor a Hosszú utcai Dandea-villa volt, máig ebből az épületből sugároz a Marosvásárhelyi Rádió, amely „Székelyföld hangjaként” is ismert. A tömbmagyarságnak szólnak műsorai, vagyis Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megye lakosainak, bár a technikai fejlődésnek köszönhetően ma egy regionális adó is elérhet bárkit, akár az Egyesült Államokba, vagy Nyugat-Európába elszármazottakat is, tehát a célközönség relativizálódott.
1985. január 12-kén központi utasításra valamennyi regionális stúdiót felszámolták, az archívumokat pedig a Jilava-i börtönbe szállították. 1989 decemberében, forradalmi hangulatban indult újra a Marosvásárhelyi Rádió, és azóta megszakítás nélkül áll a hallgatók rendelkezésére. Több évtizedes közszolgálati tevékenységéért kapta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Janovics Jenő-díját, az elismerést Szász Attila főszerkesztő-helyettes vette át.
Nagyon megtisztelő, hogy az EMKE Janovics Jenő-díjban részesített bennünket, ezekben az ínséges és zavaros időkben megerősít abban, hogy jó úton járunk, jó irányba haladunk. Nyilván, nem fogjuk ettől azt gondolni, hogy tökéletesek vagyunk, és mindent, amit teszünk, azt jól csináljuk. De erőt ad ahhoz is, hogy a hibáinkkal szembenézzünk, és minél jobb műsorokat kínáljunk a hallgatóinknak, betöltve ezáltal közszolgálati szerepünket.
A Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adása az évek során változó kezdési időponttal, eltérő időtartamban szolgálta hallgatóságát. – Ez egy hosszú, akár küzdelemnek is nevezhető folyamat volt, már a 90-es években joggal merült fel, hogy a romániai magyar közösségnek jó lenne egy egész napos magyar nyelvű közszolgálati rádiót biztosítani – emlékezett vissza Szász Attila. Napjainkban már 24 órában szól magyarul Székelyföld hangja. A leglátványosabb változások éppen 2012-től történtek, ekkor került Szász Attila a Marosvásárhelyi Rádió élére, a magyar szerkesztőség vezetője, Borbély Melinda utódjaként.
Mosoni Emőke (középen) a magyar adás 50 éves születésnapján. Fotó: Vargyasi Levente
A másik csodadoboz, amely összeállításunkban odafigyelünk, a televízió. 1969-ben indult a Román Televízió bukaresti magyar adása, amely az ország minden szegletében fogható volt. Egy idő után a hétfőink erről szóltak: megnézni, mit kínál a Magyar Adás. 1972 és 1985 között évente átlag 600 filmezett politikai-gazdasági híradót, mintegy 100 főriportot, 150 zenei műsort, 60-70 politikai kommentárt közvetített. 1985-ben felsőbb utasításra ez az adás is megszűnt, és 1990-ben indult újra: sokkal szókimondóbb, szabadabb magyar adás volt, mint elődje.
Azóta a körülmények is sokat változtak, a közszolgálati televízióknak is meg kell vívniuk a maguk csatáit. Ötvenedik születésnapját tavaly ünnepelte az intézmény, így aztán több településre is eljuthatott a szerkesztőség, megmutathatta az évek során felhalmozott értékeket, találkozhatott a nézőkkel. Idén a járvány a jubileumot is meghiúsította volna.
Május közepén, még a szükségállapot lejárta előtt kapcsoltuk telefonon Mosoni Emőke főszerkesztőt, akkor mondta, hogy náluk is csökkenteni kellett a személyzet számát, így jóval kevesebben vannak a szerkesztőségben, mint általában. Június-júliusban, a feloldásoknak köszönhetően a vidéki kollégákkal is találkozhattak, kicsit fellélegezhettek, de aztán újabb szigorítások következtek.
Milyen együtthatói vannak a Magyar Adás bukarestiségének, abban a tekintetben, hogy a szűkebb csapat a fővárosban fejti ki tevékenységét, de a kollégáktól az ország más tájairól kapott tudósítások, riportok felhasználásával? – kérdeztük a Magyar Adás főszerkesztőjétől, néhány nappal azután, hogy 50 éves tevékenységéért a Román Televízió bukaresti magyar adása díszoklevelet kapott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettől.
A televíziózás nem működik anélkül, hogy az újságíró ne járjon terepre. Nem lehet információkat begyűjteni Bukarestből. Nyilván, a dokumentálódás egyik részét el lehet végezni, de egy riport akkor lesz életízű, életszagú, ha a csapat elmegy a helyszínre, oda, ahol az események történnek. A bukarestiség, tehát az együttdolgozás azon része, amit az itteni szerkesztők végeznek, véleményem szerint tágabb körű rálátást biztosít bizonyos jelenségekre. De a kettő együtt működik. Országos televízióműsor lévén nekünk az a feladatunk, hogy a nagyobb rálátást biztosítsuk, és a helyi példák, történések, jelenségek felmutatásával konfirmáljunk vagy elvessünk bizonyos meglátásokat. Ez a munka úgy zajlik, hogy az itteni szerkesztő szorosan együttműködik a terepen lévő csapattal, és abból jön ki egy remélhetőleg jó anyag.
Az adás fénykorában, a hetvenes években, majd a kilencvenes évek elején a hétfői műsor – egyedülállóságának is betudhatóan – a Magyar Adás milliókat ültetett le a képernyők elé, és többnyire hétfőnként közvetítették. Később vágták ketté és osztották el más napokra is, így érthető módon a hétfői nap épült be a köztudatba. De ennél több alkalommal számítanak a nézők figyelmére, a következő program szerint: az 1-es csatornán (TVR1) hétfőn és kedden 15:10-től, a 2-esen csütörtökön és pénteken 13 órától, a TVR3-ason pedig kedden 11 órától.
Második éve, hogy a Facebookon is élőben követhető az adásuk, a sugárzás után pár órával pedig a YouTube-ra is felkerül a teljes műsor és a különböző anyagok is. Honlapjuk is van, a magyaradas.ro, itt rovatokra lebontva találhatók meg a tartalmak.
Összeállításunk, amelyben a Magyar Adás és a Marosvásárhelyi Rádió múltjáról és jelenéről beszélgetünk, meghallgatható a lejátszóra kattintva.
Gergely Zsuzsa és Ferencz Zsolt összeállítása
Szerkesztő: kristalybea, 2020 november 21, 15:25
