„Azt mondják, nagy a szakálla, és piros a kabátja…” – látássérültekről, Mikulás előtt
Cseh Katalin költő, pedagógus Mikulás-verssel is kedveskedett hallgatóinknak, de előbb a látássérültek iskolájában zajló online oktatásról beszélt.
„Nekik is megvannak az úgynevezett maszkjaik, mint minden embernek. Első találkozáskor tehát még nem nyílnak meg, bizonyos időnek el kell telnie, hogy megmutassák igazi önmagukat. De ez szinte mindannyiunkra érvényes” – mondta rádiónknak Cseh Katalin, akit reggeli műsorunkból, a Hangolóból tárcsáztunk. Egyfajta apropója volt a beszélgetésnek, hogy december 3-a a fogyatékossággal élők világnapja.
Mint kiderült, a látássérültek iskolájában is online zajlik az oktatás, Google-tanteremben és Messenger-csoportban. Diákoknak és tanároknak egyaránt hiányzik a személyesebb kapcsolat, a találkozás, az élő találkozás. Ez minden alkalommal szóba kerül.
Cseh Katalin az elmúlt 35 évben számos oktatási intézményben tanított, a látássérültek iskolájában a 13. évet kezdte szeptemberben.
Ez a mostani időszak elsősorban pszichésen, lelkileg viseli meg a gyerekeket, mert ugye a tanulást lehet folytatni, viszont a személyes kapcsolatokat semmi nem helyettesítheti. Különösen a fogyatékkal élő gyerekeknek hiányzik, mert a ragaszkodásukat érintéssel is kifejezik, erre viszont nincs most lehetőség.
A legfontosabb az, hogy minél természetesebben közeledjünk hozzájuk. Semmiképp ne éreztessük, hogy ők valamilyen fogyatékkal élnek, mert ez egyáltalán semmit nem von le az értékükből. Mindnyájunkban van valamilyen „fogyaték”, tökéletes ember nincs. És ez a legfontosabb, hogy természetesen fogadjuk el a helyzetüket, természetesen közeledjünk hozzájuk.
Szót ejtettünk továbbá verses-zenés karácsonyi összeállításukról is, amelyet a tervek szerint feltöltenek majd a Youtube-ra, s ha már egy-két nappal a Mikulás érkezése előtt beszélgettünk, a nagyszakállúról sem feledkeztünk el.
Itt van a Mikulás:
a konyhában ül,
a hideg hokedlin.
Azt mondják,
nagy a szakálla,
és piros a kabátja
meg a puttonya.
De milyen lehet
a piros szín?
Mint a nap melege
nyári reggelen,
vagy őszi hold
parazsa a tenyeremen?
A Mikulás elment,
ám kezének érintése
még itt az arcomon…
most valahol az utca végén
jár, ballag, andalog,
ropog a hó a lába alatt,
mögötte mezítlábas angyalok…
A beszélgetés a lejátszóra kattintva visszahallgatható.
Riporter: Ferencz Zsolt
Szerkesztő: kristalybea, 2020 december 4, 16:22